Tartalom:

• Miért hatnak negatívan a jelenlegi élelmiszertermelési módszerek a környezetre?
• Környezetbarát étrend

Az EAT ( Lancet Bizottság az Élelmiszerről, a Bolygóról és az Egészségről) tudósai aggodalmuknak adtak hangot bolygónk, a környezet és önmagunk jóléte miatt, és kidolgoztak egy „Bolygódiétát” (Planetary Gesundheitsdiät). A mai korban, amikor a fogyasztás az emberiség történetének legmagasabb szintjét érte el, a fejlett társadalmakban naponta több élelmiszert állítanak elő és pazarolnak el, mint valaha, miközben a világon 2 milliárd ember éhezik és súlyos alultápláltságban szenved. További 2 milliárd ember elhízott.

A PROM (Élelmiszerpazarlás racionalizálásának és csökkentésének programja) kutatásai azt mutatják, hogy 2030-ig nem tudjuk a mennyiséget felére csökkenteni, ha évente majdnem 5 millió tonna élelmiszert pazarolunk el (az ENSZ céljaival összhangban). Becslések szerint a hús iránti kereslet néhány éven belül akár 80%-kal is nőhet a népességnövekedéssel, ha az állattenyésztés jelenlegi rendszere nem változik. Mindezek az adatok azt mutatják, mennyire hatástalanná vált az élelmezési rendszerünk, és eljött az idő, hogy jelentősen megváltoztassuk jelenlegi étkezési szokásainkat, ha törődünk egészségünkkel, bolygónkkal és a jövő generációival. Mennyire fenyegeti a jelenlegi élelmiszertermelési modell a bolygónkat?

Miért hatnak negatívan a jelenlegi élelmiszertermelési módszerek a környezetre?

Az állattenyésztés az egyik legfontosabb tényező az éghajlatváltozásban. Évente 7 gigatonna szén-dioxid egyenérték kibocsátásáért felelős. Ez több, mint amennyit az összes közlekedés kibocsát. Az állattenyésztés a metán kibocsátásáért is felelős – egy olyan gázért, amely 26-szor nagyobb hatással van a globális felmelegedésre, mint a CO2 vagy a nitrogén-oxidok, de nem csak ezért. A CO2-kibocsátás közvetlenül kapcsolódik magához a tenyésztéshez, de kapcsolódik még:

• Területek kivágása takarmánytermelés céljából
• energiaigényes műtrágya- és növényvédőszer-gyártás, amely az állati takarmány előállításához szükséges,
• Mezőgazdasági gépek használata,
• Mezőgazdasági öntözés,
• Helyiségfűtés,
• Állati hullák ártalmatlanítása,
• Csomagolás (többnyire műanyagból),
• Termékek tárolása és forgalmazása,
• Állatok szállítása, gyakran nagy távolságokon keresztül.

A mezőgazdaság szintén hozzájárul a talaj és a környező felszíni vizek szennyezéséhez. Óriási mennyiségű állati ürüléket termelnek – egy gazdaság annyi ürüléket termelhet, mint egy 50 000 lakosú város. A trágyán kívül a mezőgazdasági szennyvíz környezetre veszélyes anyagokat is tartalmaz, amelyeket a termelési folyamat során használnak:

• Nitrogénvegyületek,
• Fertőtlenítőszerek, mosó- és dezodoráló szerek,
• Antibiotikumok,
• Baktériumok, vírusok és paraziták,
• Ammónia,
• Formaldehid,
• Hidrogén-peroxid,
• Krómátok.

Másrészt a halgazdaságok antibiotikumok és peszticidek által okozott vízszennyezést idéznek elő. A gazdaság körül állati ürülék halmozódik fel, amely szennyezi a környező mezőket. A szennyező anyagok akár távoli folyókba és tengerekbe is eljuthatnak. Ez azonban még nem minden – a szennyezést biológiai termelési hulladékok és maga a végtermék, azaz a hús is befolyásolja. Évente az emberek 12 milliárd haszonállatnak megfelelő mennyiséget dobnak ki. Ezen túlmenően az állattartás a takarmánytermesztés révén, amely intenzív műtrágya- és növényvédőszer-használatot igényel, szennyezi a talajt és a vizet.

A hústermelés a mezőgazdasági terület mintegy 70%-át foglalja el. Az erdők kiégetése és kivágása a takarmánytermesztés és a mezőgazdasági üzemek, beleértve az utakat, épületeket vagy ellátóvezetékeket, számára hatalmas ökológiai károkat okoz. A legelő és a takarmánytermesztés számára rendelkezésre bocsátott föld az Amazonas-erdőirtás fő oka. Ez többek között hozzájárul:

• Klímaváltozás,
• Vad állatfajok kihalása,
• Egész ökoszisztémák (erdők, rétek, vizes élőhelyek) degradációja,
• A Föld képessége a CO2 megkötésére csökken.

A tömeges állattartás és a monokultúrás takarmánytermesztés kiterjedése, a műtrágyázás és a peszticidek használata a mikroorganizmusok eltűnéséhez, a talaj degradációjához és a föld pusztasággá válásához vezet. A tömeges állattartás szintén hozzájárul a vadon élő növény- és állatfajok kihalásához azáltal, hogy elpusztítja természetes ökoszisztémáikat.

A vadon élő állatok kihalnak, mert az erdőket kiirtják és felégetik takarmánynövények termesztése céljából, a halakat ipari méretekben fogják, és ezeknek az állatoknak a természetes élőhelyét mérgezik. A természetes ökoszisztémák területének csökkenésével a vadon élő állatok száma évről évre rendszeresen csökken. Jelenleg a vadon élő állatok csak a teljes biomassza 4%-át teszik ki, míg a haszonállatok aránya 60%. A fennmaradó 36% az embereké.

Környezetbarát étrend

A bolygótudósok _ Health Diet , azaz egy bolygódiéta egyértelmű következtetésre jutottak, miszerint csak a vörös hús fogyasztásának radikális csökkentése a nyugati civilizációkban lehet pozitív hatással egészségünkre és a természetes környezetre egyaránt. Nem a hús és más állati termékek teljes elhagyásáról van szó, hanem arról, hogy a vörös húst körülbelül hetente egyszer, a halat kétszer hetente, egy pohár tejet, egy darab vajat, sajtot vagy más tejterméket – akár naponta – fogyasszunk.

Ezzel szemben sokkal többet, akár 50%-kal több gyümölcsöt és zöldséget, különösen hüvelyeseket, magvakat és dióféléket kellene fogyasztanunk, és a vörös hús esetében a cukorfogyasztást legalább felére csökkenteni. Egy ilyen étrend nemcsak környezetbarát lenne, hanem jelentősen hozzájárulna a civilizációs betegségek, például a keringési, szív- és cukorbetegség kockázatának csökkentéséhez is. Egy másik fontos tényezőt sem szabad elfelejteni – az élelmiszerpazarlás megszüntetését, amely a Zero- és Less-Waste mozgalmaknak köszönhetően egyre népszerűbb. Az élelmiszerekről alkotott gondolkodásmód megváltoztatásához globális szintű változásokra van szükség, társadalmi, gazdasági és politikai téren egyaránt.

Társadalomként tisztában kell lennünk azzal, hogy a kereskedelmi, ipari állattartás nagy mértékben hozzájárul bolygónk és egész ökoszisztémák romlásához. A megoldás lehet az állati termékek fogyasztásának jelentős csökkentése, valamint olyan hús használata, amely kis, ellenőrzött gazdaságokból származik, ahol az állatokat több fajból álló ökoszisztémában tenyésztik, amely erdős területeket is magában foglal, és amelyből az esetlegesen keletkező hulladékokat a természetes környezet képes elnyelni és semlegesíteni.