Tartalom

1. Hogyan válasszunk jó táplálékkiegészítőt, mire kell figyelni?
2. Összetétel – a kiegészítés formája
3. Növényi eredetű kiegészítő
4. Összetétel – adalékanyagok
5. Napi bevitel
6. RWS – Referencia beviteli érték
7. Kiegészítő forma és csomagolás
8. Minőségi tanúsítványok
9. A cég piaci pozíciója és ára
10. Néhány szó a probiotikumokról
11. Több táplálékkiegészítő egyszerre, gyógyszerek és táplálékkiegészítők – kölcsönhatások
12. Összefoglalás

A modern korban és a magas iparosodás mellett nehéz, de nem lehetetlen a test megfelelő összetevőkkel való ellátása. Ezért egyre többen fordulnak táplálékkiegészítőkhöz. Mielőtt azonban táplálékkiegészítőt választanánk, először fel kell tennünk a kérdést: Valóban szükségünk van egy adott táplálékkiegészítőre? Néha szükséges a kiegészítés, de nem szabad túlzásba vinni. Egy tabletta lenyelése könnyebb, mint odafigyelni a kiegyensúlyozott táplálkozásra, és itt kell kezdenünk. Csak az egészséges életmód megvalósítása után gondolkodhatunk el a test előre elkészített készítményekkel való támogatásán. Érdemes laborvizsgálatokat is végezni a táplálékkiegészítő bevezetése előtt. Ezeket orvos rendelheti el vagy magánúton is elvégezhetők. Ezután megtudhatjuk a vas, A-, B1-, B2-, B6-, B7-, B12-, C-, E-vitamin, folsav, magnézium, kálium vagy nátrium szintjét. De mi lenne, ha figyelembe vennénk az indikációkat és táplálékkiegészítést szeretnénk végezni: Hogyan válasszunk minőségi táplálékkiegészítőt, amely egyszerre biztonságos és hatékony?

Mielőtt elkezdenénk, érdemes kiemelni a különbséget a gyógyszer, a táplálékkiegészítő és az orvostechnikai eszköz között. A kettő közötti különbségek a médiában gyakran elmosódnak, és ennek nem szabadna így lennie.
Összefoglalva:

• A gyógyszer lehet vényköteles vagy vény nélkül kapható. A piacra kerüléshez bizonyított megelőző vagy gyógyító hatással kell rendelkeznie. A minőséget és hatékonyságot folyamatosan ellenőrzik.
• Orvosi összetevő. Nincs gyógyító hatása, hanem támogató hatást gyakorol a testre. Mechanikusan hat, azaz nedvességet biztosít, melegít, védi a nyálkahártyákat. Kevésbé ellenőrzött a bevezetés előtt és után, mint egy gyógyszer, de jobban, mint egy táplálékkiegészítő.
• Táplálékkiegészítők. A piacra lépés rendkívül egyszerű, mivel elegendő a megfelelő dokumentumok benyújtása a Statisztikai Központi Hivatalhoz. Nem szükséges hatékonysági teszteket végezni. A reklámokban vagy a csomagoláson található információk nem téveszthetik meg a fogyasztót, azonban a minőségük ellenőrzése alacsony. Feladata a napi táplálkozás kiegészítése. Nincs gyógyító hatása. Nem helyettesíti a gyógyszereket, az egészséges táplálkozást és életmódot.

Hogyan válasszunk jó táplálékkiegészítőt és mire kell figyelni?

A kiegészítő beszerzési forrása – státusz a GIS-nyilvántartásban

Bár a táplálékkiegészítők regisztrációja rendkívül egyszerű, és nem igényel olyan összetett klinikai vizsgálatokat, mint a gyógyszerek esetében, még mindig sok táplálékkiegészítő van kérdéses eredettel. Ezek a dolgok különösen az interneten fordulnak elő. Ilyen helyzetekben hasznos egy speciális lista a Felső Egészségügyi Felügyelettől. A hozzáférés ingyenes és általánosan elérhető. Ez a nyilvántartás elsősorban lengyel eredetű termékekre vonatkozik. Néhány megfelelője például az NSF International, az US Pharmacopeia, a Consumer Lab és az Informed Choice. Ha a táplálékkiegészítő egyik listán sem szerepel, hatékonyságát túlzottan dicsérik, és ráadásul nincs összetétele, semmiképpen sem érdemes ilyen készítményekbe befektetni.

Összetétel – a kiegészítés formája

A papír mindent elbír, de az, hogy a valóság hogyan néz ki, már más kérdés. A táplálékkiegészítők az élelmiszerjog hatálya alá tartoznak, ezért nem olyan gyakran és alaposan ellenőrzik őket, mint a gyógyszereket. Ezért érdemes odafigyelni arra, hogy egy adott cég végez-e belső minőségellenőrzést a szállított készítményeknél. Ezenkívül érdemes a összetétel olvasásakor figyelni a hatóanyag kémiai formájára. Nem minden kémiai forma egyformán hatékony. Például a magnézium-citrát a legjobban felszívódó magnéziumforma, de néhány gyártó más formákat is kínál. Amíg magnézium-khelátról van szó, a magnézium-malat is rendben van, mivel csak kissé rosszabbul szívódik fel. Még rosszabb, ha magnézium-oxid van jelen, amelyet az emberi szervezet gyakorlatilag nem szív fel, de olcsó, és például kapszulába csomagolható (nagy dózis). Ha nem vagyunk biztosak abban, hogy a táplálékkiegészítő mely kémiai formája a leghatékonyabb, érdemes gyógyszerészt, táplálkozási tanácsadót vagy orvost megkérdezni.

A táplálékkiegészítők összetételét szakértők vizsgálatai/javaslatai alapján kell kialakítani. Ügyeljünk azonban azokra a cégekre, amelyek egyetlen minőségi igazolása a táplálékkiegészítőre vonatkozó, az adott cég megbízásából végzett tesztek – az ilyen tesztek külön megállapodás alapján készülhetnek. A legmegbízhatóbbak azok a kiegészítők, amelyeket olyan cégek kínálnak, amelyek saját és független kutatási eredményeket is bemutatnak.

A táplálékkiegészítők kiválasztásakor figyelni kell a termékben található anyagok standardizálására, ami különösen fontos a növényi eredetű táplálékkiegészítők esetében. Ennek a tanúsítványnak köszönhetően biztosak lehetünk abban, hogy minden adag ugyanannyi hatóanyagot tartalmaz.

Sok ember, aki nem tudja, milyen vitaminok és ásványi anyagok hiányoznak neki, komplex készítményeket választ. Ez kényelmes megoldás, de nem szabad elfelejteni, hogy mind a hiány, mind a túlzott bevitel káros lehet. Ezért az ilyen készítményeket nem szabad krónikusan, csak időszakosan szedni.

Még néhány szó a táplálékkiegészítők reklámjában vagy csomagolásán található „varázslatos” állításokról.

– nehézfémek – az élelmiszerjogszabályok szerint egyetlen termék sem tartalmazhat nehézfémeket, ezért további jelölés egyszerűen felesleges.

– antimikotikus, tisztító, antiparazitikus, savtalanító – a mikroorganizmusok jelenléte a szervezetben vagy a test pH-egyensúlyának zavara gyakran életveszélyes állapot, és az ilyen embereket kórházba kell szállítani. Ha jól érezzük magunkat, és ez a helyzet a vizsgálatok eredményei, például vérvizsgálat alapján is igazolható, nem szükséges ilyen típusú táplálékkiegészítőket szedni, és hatékonyságukat tudományos kutatások is megkérdőjelezik.

– ionizált, elektrolizált – az összes ásványi anyag nem önállóan van jelen, hanem vegyületekhez kapcsolódik. Szinte lehetetlen az elemeket szabad állapotban tartani. Ezért a táplálékkiegészítők hatékonyságának értékelésekor figyelembe veszik azokat a vegyületeket, amelyekben előfordulnak.

– fogyáshoz – léteznek olyan készítmények, amelyek felgyorsítják az anyagcserét, de nincsenek olyanok, amelyekkel erőfeszítés nélkül fogynánk. A testsúlycsökkentés folyamata összetett, és elsősorban az étrend megváltoztatásán és a fizikai aktivitáson alapul.

Az étrend-kiegészítők összetétele néha rendkívül bonyolultnak tűnik, de ahogy az élelmiszereknél, idővel egyre érthetőbbé válik számunkra.

Növényi eredetű kiegészítő

A növényi készítményeket külön kell vizsgálni az összetevők eltérő és rendkívül összetett volta miatt, amelyek befolyásolhatják hatékonyságukat a szintetikus készítményekhez képest. Az ilyen típusú étrend-kiegészítőknél fontos, hogy milyen növényi készítményt használnak, és hogy az egész gyógynövény, annak egy része, vagy esetleg kivonat vagy olaj-e. A hatóanyag kivonása a növényekből megfelelő kezelést igényel. Fontos az is, hogy milyen oldószert használnak a kivonáshoz (például víz, alkohol, glicerin), bár az ilyen információk ritkán találhatók meg a termék csomagolásán. Ezt a gyártónak kell biztosítania. Fontos a betakarítás módja, a termesztés és a használt védelmi intézkedések típusa is. A gyártók felelőssége, hogy a csomagoláson feltüntessék az olyan jelöléseket, mint a DER (bár nem mindig), a származási ország és a növény feldaraboltsága. Sok gyógynövénynek bizonyított terápiás hatása van – ezeket gyógyszerkönyvi monográfiák írják le, vagy az Európai Gyógyszerügynökség Növényi Gyógyszerek Bizottsága fejlesztette ki. Az étrend-kiegészítő nem gyógyszer, ezért nem találunk benne terápiás hatású adagolásokat.

A DER (Drug Extraktverhältnis) értéke – az alkalmazott anyag mennyiségének és a kapott termék mennyiségének arányát jelöli (például a DER 8:1 azt jelenti, hogy 1 gramm kivonatot 8 gramm növényből nyertek, ami azt jelenti, hogy minél magasabb ez az arány, annál értékesebb a kivont kivonat).

Ahogy már említettem, léteznek kiváló minőségű termékek, amelyek standardizált hatóanyag-mennyiséget tartalmaznak a készítményben. Azonban emlékezzünk arra, hogy a növényi hatóanyagokat más néven nevezik, mint magát a növényt, ezért például a kurkumánál: kurkuminoidok, a borsnál: piperin, az oregánónál: kvarcikrol, a ginkgo bilobánál: ginkgoflavonoglikozidok. És ezek esetében kell ellenőriznünk az étrend-kiegészítő adagolását, nem magát a növényt.

Összetétel – adalékanyagok

Ahogy az élelmiszereknél, a legjobb étrend-kiegészítők azok, amelyeknek a lehető legrövidebb az összetétele (kivéve, ha egy összetett készítményről van szó). A legegyszerűbb mód a választáshoz az, ha követjük a szabályt: minél kevesebb olyan nevet nem értünk, annál jobb – de figyeljünk azokra a hatóanyagokra, amikről fent írtam. A töltőanyagok, elválasztó anyagok és tartósítószerek általában feleslegesek, és csak a gyártóknak tesznek lehetővé költségmegtakarítást, de nincs pozitív hatásuk az egészségünkre.

Napi bevitel

Győződj meg róla, hogy nem léped túl egy adott összetevő napi szükségletét. Hasznos figyelni az RWS értékre és a fent leírt DER értékekre. A tápanyagigényt a lengyel népesség táplálkozási normáit tartalmazó táblázatok alapján is ellenőrizheted – jelenleg a legfrissebb verzió a 2020-as. Kétség esetén fordulj gyógyszerészhez, orvoshoz vagy táplálkozási tanácsadóhoz.

Figyelj a részletekre. Példa: 1. receptúra: 653 g magnézium-citrátot tartalmaz, ebből 110 g magnézium, 2. receptúra: 110 g magnézium-citrátot tartalmaz, ebből 16 g magnézium. Gondold át, melyik készítmény biztosít több magnéziumot... a 2. készítmény.

RWS – Referencia beviteli érték

Az RWS (Referencia Beviteli Érték) egy mutató, amely megmutatja, hogy egy adott összetevő szükségletének hány százalékát fedezi a készítmény napi adagja. Ásványi anyagokra és vitaminokra (nem növényi kivonatokra) fejlesztették ki, az Európai Unió, az Egyesült Államok és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) irányelvei alapján készült táplálkozási normák alapján.

Ez az érték egy átlagos felnőttre vonatkozik, és iránymutatásként szolgál. Ezért figyelembe kell venni, hogy minden szervezet más, és sok minden az életmódtól függ. Ezért az értékeket iránymutatásként, nem pedig konkrét előírásként kell kezelni.

Kiegészítő forma és csomagolás

A táplálékkiegészítő minőségét befolyásolja a felhasznált csomagolás minősége is. Sötét üvegpalackok jobban védik az aktív összetevőket, különösen folyékony formában, mint a műanyagból készült csomagolások. Nem arról van szó, hogy a műanyag burkolatok nem védenék a készítményt, de vastagságuknak megfelelőnek kell lennie, amit sajnos szabad szemmel nem tudunk ellenőrizni, és a gyártó ígéreteire kell hagyatkoznunk.

Milyen tablettát, kapszulát vagy folyékony/por formát válasszak? Erre a kérdésre nem egyszerű a válasz. Azonos összetételű készítmények (jó összetétel) összehasonlításánál nem számít, melyik formát választjuk. Akkor azt választhatjuk, amelyik számunkra a legkényelmesebb a kiegészítéshez. Ugyanakkor figyelembe kell venni, hogy a folyadék/por tartalmazza a legkevesebb adalékanyagot. A kapszulák tartalmaznak "valamit", amiből a kapszula áll, előnyösen lanolint vagy cellulózt vagy hemicellulózt. A tablettáknak viszont általában tartalmazniuk kell "valamit", ami biztosítja, hogy megőrizzék kompakt formájukat, gyakran ez zselatin, keményítőpép vagy akáciagumi.

Minőségi tanúsítványok

Jelenleg nincs nemzeti vagy nemzetközi tanúsítvány a táplálékkiegészítők minőségéről, ezért minden minőségi tanúsítvány kis léptékben kerül kiadásra. Figyelhet rájuk, de nem kell, hogy ez legyen a döntő tényező egy adott készítmény megvásárlásánál. Érdemes különösen odafigyelni a vegyészeti laborok publikációira, amelyek nem állnak kapcsolatban az adott gyártóval.

A cég piaci pozíciója és ára

Nem a cég ismertségéről van szó, de ez utalhat a termékek minőségére és arra, hogy a cég vizsgálja-e a táplálékkiegészítőket, és hogyan mutatja be azokat. Ha azt halljuk, hogy egy adott készítmény mindenre csodát tesz, sajnos nem lesz így. A minőség fő mutatója lehet, hogy a gyártó gyógyszereket is forgalmaz-e. Ilyen esetekben nagyobb a valószínűsége, hogy a táplálékkiegészítők minősége is fontos számára.

Az ár tekintetében sem a túl olcsó, sem a horribilis árú készítmények nem érik meg az árukat. Ha egy adott gyártó multi-level marketinget folytat, ismert, hogy az ár emelkedni fog. Ez azonban nem kapcsolódik a táplálékkiegészítő minőségéhez. Értékesek azok a cégek, amelyek több pénzt fordítanak a készítmények minőségére, mint a marketingre.

Ezenkívül érdemes a táplálékkiegészítő kiválasztásánál a költségekre is figyelni, például a havi kiegészítésre, nem pedig a csomagolásra. Például egy csomagban 30 tabletta van – a gyártó napi 1-et javasol, a második esetben a csomag 50 tablettát tartalmaz, de a javasolt napi adag 3 tabletta. Ez végül havi kezelést vagy az utóbbi esetben 16 napos kezelést jelent. Döntse el maga, melyik "kifizetődőbb".

Néhány szó a probiotikumokról

E készítménytípusok népszerűsége a piacon növekszik, és nem ok nélkül, hiszen a legújabb kutatások szerint nemcsak a bélmotilitást befolyásolhatják, hanem a betegségek, például a cukorbetegség, Hashimoto, gyulladásos bélbetegségek lefolyását is. A választásnál azonban nem a bennük található probiotikus baktériumok mennyiségét kell figyelembe vennünk, hanem azt, hogy az adott gyártó pontosan megnevezi-e mind a törzset, mind a használt anyag fajtáját, például: Lactobacillus helcveticus R0052. Az ilyen feljegyzések nagyobb biztonságot adnak a hatékonyság tekintetében. A fajtát azonban igény szerint kell kiválasztani. A témával kapcsolatos kutatások jelenleg kezdetlegesek, és érdemes szakemberhez fordulni a választás helyett.

Több táplálékkiegészítő egyszerre, gyógyszerek és táplálékkiegészítők – kölcsönhatások

Az utolsó szempont, amelyet figyelembe kell venni táplálékkiegészítő választásakor, az a kölcsönhatás más szedett készítményekkel, különösen a krónikusan szedett gyógyszerekkel. Ilyen információkat hosszú távú gyógyszerismertetők vagy speciális weboldalak nyújthatnak. Érdemes gyógyszerészt, orvost vagy dietetikust is megkérdezni az esetleges gyógyszerkölcsönhatásokról.

Végül megemlítem, hogy a táplálékkiegészítő hatása átlagosan legalább egy hónap kezelés után jelentkezik, és egy táplálékkiegészítőt nem szabad tartósan szedni. Érdemes időről időre legalább egy hét szünetet tartani a kezelésben.

Összefoglalás

Figyeljen a következőkre táplálékkiegészítő választásakor:

1. Gyógyszer, táplálékkiegészítő vagy orvostechnikai eszköz a készítmény?
2. Regisztrált-e a kiegészítő a GIS-nyilvántartásban?
3. Tartalmazza-e a táplálékkiegészítő azt, amit a gyártó hirdet?
4. Kombinált készítményről vagy egyetlen összetevős készítményről van-e szó?
5. Milyen kémiai formában vannak jelen az összetevők, és jól szívódnak-e fel? – Ha nem biztos benne, kérdezze meg gyógyszerészét, orvosát vagy dietetikusát.
6. Tartalmaz-e a táplálékkiegészítő adalék- vagy töltőanyagokat?
7. Ha növényi készítményről van szó, kivonat vagy szárított növény? Meg van-e adva a hatóanyag koncentrációja a készítményben, és a hatóanyag-DER értékre van-e normálva?
8. Milyen dózisban fordul elő? Figyeljen a részletekre. RWS-érték.
9. Kapszula, tabletta vagy por?
10. Miből áll a táplálékkiegészítő csomagolása?
11. Legyen óvatos a minőségi tanúsítványokkal.
12. Végez-e a cég további belső minőségellenőrzéseket?
13. Mennyibe kerül havonta a táplálékkiegészítés, nem az, hogy mennyibe kerül a csomag?
14. Válasszon probiotikumot úgy, hogy tartalmazza-e a probiotikus baktérium teljes nevét: faj és törzs.
15. Hogy a táplálékkiegészítő esetleg kölcsönhatásba lép-e más, Ön által szedett gyógyszerekkel és táplálékkiegészítőkkel.