A civilizációs betegségek témáját ma már sok neves szakértő gyakran tárgyalja. Ez természetesen szorosan összefügg azzal a hatalmas befolyással, amely mindannyiunk életére van, de azzal is, hogy sokkal szélesebb körben fordulnak elő. A civilizáció gyors fejlődése az elmúlt évtizedekben gyakorlatilag mindannyiunk életminőségét jelentősen javította, ugyanakkor egyre több fenyegetésnek tett ki minket. Érdemes megjegyezni, hogy a legtöbbjük ellen védekezhetünk, és szinte teljes mértékben tőlünk függnek. Ez azonban nem változtat azon, hogy a civilizációs betegségek aránya a legmagasabb a történelemben, és a következő évek előrejelzései nem túl optimisták. Ezért ebben a cikkben megpróbáljuk megmagyarázni ezen betegségek eredetét és lehetséges hatásait, valamint megvitatni azokat a tényezőket, amelyek döntő szerepet játszanak kialakulásukban.
Mik azok a civilizációs betegségek?
A civilizációs betegségek nem újdonságok, de tagadhatatlan, hogy napjainkban a legnagyobb áldozatot követelik. Egyszerűen a 21. század betegségeinek is nevezik őket, és megjelenésük szorosan összefügg a civilizáció gyors fejlődésével. Érdekes módon megjelenésük nem szigorúan a betegek életkorához kötött, hanem egyre gyakrabban érintik a gyermekeket is. Érdemes megemlíteni, hogy jelenleg még nem minden, civilizációs betegségnek nevezhető kórkép van besorolva. Az ilyen típusú alapvető betegségek közé azonban a következők tartoznak:
- Elhízás
- II-es típusú cukorbetegség
- Rák
- Szív- és érrendszeri betegségek (magas vérnyomás, szívinfarktus, érelmeszesedés)
- Légzőszervi betegségek
- Különféle étel- és belélegzési allergiák
- Csontritkulás
- Mentális betegségek (depresszió, anorexia, bulimia, neurózisok, affektív zavarok, személyiségzavarok)
- Szenvedélybetegségek (alkoholizmus, nikotinfüggőség, drogfüggőség, kábítószerfüggőség)
- Fertőző betegségek (AIDS, tuberkulózis)
- Emésztőrendszeri betegségek (gyomorfekély, aranyér, gyomorégés, hasmenés, székrekedés)
Tegyük hozzá, hogy hazánkban a szív- és érrendszeri betegségek felelősek a legtöbb korai halálozásért. Ezt követően a különféle rákos megbetegedések állnak a dobogón, és további helyeken például különböző tüdőbetegségeket, amelyek többnyire a dohányzás következményei, valamint az elhízást és a 2-es típusú cukorbetegséget említhetjük. Érdemes megemlíteni azt is, hogy az a tény, hogy egy adott betegség civilizációs betegségként van besorolva, nem állandó. Végül előfordulhat, hogy a társadalomban való előfordulása és halálozási aránya annyira csökken, hogy törlik ezt a listáról. Azt is figyelembe kell venni, hogy ez a séma fordítva is működik.
A civilizációs betegségek alapvető okai
Valójában sok oka van a civilizációs betegségek megjelenésének, de gyakorlatilag mind szoros kapcsolatban áll a modern életmóddal és a környezeti változásokkal. A városi beépítettség egyre sűrűbbé válása, a zöld tájak, mint az erdők, parkok, terek degradációja és majdnem betonozott sivataggá alakulásuk csak a jéghegy csúcsa. Ugyanez igaz a modern technológiák fejlődésére is. Köszönhetően nekik az életünk sokkal egyszerűbb lett, de érdemes ezt a témát más szemszögből is megvizsgálni. Ez a gyors fejlődés mindannyiunktól napi alkalmazkodást követel meg. Az emberi test erre ugyan fogékony, de csak bizonyos mértékig. Menekülésben élünk, erősen feldolgozott termékeket fogyasztunk, nem fordítunk túl nagy figyelmet a megfelelő pihenésre, és gyakorlatilag naponta elárasztanak minket a felesleges információk áradatai. Mindezek a tényezők rendkívül negatívan hatnak ránk, és fokozhatják a krónikus stressz kialakulását. Ezen túlmenően ezek a technológiák meg is foszthatnak minket a napi fizikai aktivitástól. Nem nagy titok, hogy a 21. század a relatív kényelem időszaka. Ülő életmódot folytatunk, és a szórakozásunk, szabadidőnk gyakran arra korlátozódik, hogy a kanapén ülve nézzük kedvenc sorozatainkat. Ebben természetesen nincs semmi kivetnivaló, feltéve, hogy nem töltjük így a nap nagy részét. Testünk genetikailag mozgásra van programozva, és ha megvonjuk tőle, sok esetben az elhízás felé vezet az út.
Lalonde pólus – milyen hatással van valóban az életedre és egészségedre?
Lalonde károsította, ő volt a kanadai egészségügyi miniszter. 1974-ben a minisztériummal együtt kiadott egy tanulmányt „A New Perspective on the Health of Canadians” címmel. Ez nagy visszhangot keltett az orvosi szakmában. A legfontosabb elem az egészségügyi területek voltak, amelyek megmutatták az egyes tényezők emberi egészségre gyakorolt hatását. Az eredeti változat 4 területet sorol fel, amelyek a legnagyobb hatással vannak az emberi egészségre.
- A viselkedés és életmód tényezői 53 százalékban befolyásolják egészségünket. Ilyenek például a fizikai aktivitás, étkezési szokások, a test hidratáltsága vagy a stressz kezelése. Ehhez a csoporthoz tartozik még az egészséges alvás, a szexuális viselkedés, az élvezeti cikkek fogyasztása, valamint a rendszeres szűrővizsgálatok.
- A környezetünk tényezői, amelyben élünk, 21 százalékban hatnak egészségünkre. Ezek elsősorban a belélegzett levegő minőségét és tisztaságát, lakóhelyünk elhelyezkedését és közvetlen környezetünkben élő embereket érintik.
- Genetikai és biológiai tényezők 16 százalékban befolyásolják egészségünket. Ezen a területen főként genetikai hajlamokról van szó, amelyek bizonyos betegségek vagy egészségügyi problémák kialakulására vonatkoznak, amelyek kívül esnek az irányításunkon.
- A hozzáférhetőség területén és egészségügyi rendszerünk szervezésében szereplő tényezők 10 százalékban befolyásolják egészségünket. Ide tartozik a képzett orvosi személyzet elérhetősége, de az igénybe vehető szolgáltatások minősége, a hozzáférés ezekhez, sőt még a mentő érkezési ideje is.
Természetesen ezek a területek kissé hagyományosak, de mégis jól tükrözik a jelenlegi helyzetet. Nyilvánvaló, hogy a legtöbb esetben mi magunk vagyunk a legnagyobb hatással az életünkre. Az a tény, hogy mindig lehet egy véletlenszerű tényező, amelyre kevés befolyásunk van, és amely valamilyen módon hozzájárulhat egy adott betegség kialakulásához. Ennek ellenére az egészséges és aktív életmód, a mindenféle drog elkerülése, vagy egy barátságos munka- vagy tanulókörnyezet kétségtelenül jelentősen befolyásolja majd egészségünket a jövőben.
Az elhízás, vagyis szinte minden civilizációs betegség kezdete
Az elhízás egy alapbetegség, amely szorosan összefügg az életmóddal. Ezen túlmenően számos esetben meghatározza más, kísérő civilizációs betegségek kialakulását. Ennek a kapcsolatnak a jobb megértése érdekében egy példát használunk. A szív- és érrendszeri betegségek, a 2-es típusú cukorbetegség és a rák kialakulása szoros összefüggésben áll az elhízással. Természetesen előfordulhat, hogy egy vékony, fizikailag aktív és jól étkező ember is megbetegszik ezekben a betegségekben, de az esélye valóban alacsony. Másrészt, ha megfordítjuk a példát, azt tapasztaljuk, hogy gyakorlatilag a betegek többsége, akik szenvednek ezektől, túlsúlyos vagy elhízott. Az elhízás hajlamosít és jelentősen növeli más betegségek kockázatát. Itt nagyon erős kapcsolat áll fenn. Érdemes megemlíteni azt is, hogy az elhízás volt az első azonosított civilizációs betegség. A betegség kockázatának és a lehetséges szövődmények csökkentése érdekében ezért el kell kezdenünk megváltoztatni étkezési szokásainkat és bevezetni a napi fizikai aktivitást. Becslések szerint csak ezek a két tényező jelentősen csökkentheti a különféle civilizációs betegségek kialakulásának kockázatát.
Miért hajlamosíthat a modern ember étrendje a civilizációs betegségek kialakulására?
Már említettük, hogy a napi étkezési szokások egyfajta védelmet nyújthatnak a különböző civilizációs betegségek, köztük az elhízás kialakulása ellen. Sajnos néha ezek a szokások a legtöbb probléma fő forrásai is lehetnek. Érdemes megemlíteni, hogy a nagyszüleink vagy akár a szüleink gyakran másképp étkeztek, mint mi. Egy ilyen gyors és hirtelen étkezési szokásváltozás viszonylag rövid idő alatt nem maradhatott következmények nélkül. Először is megváltozott a szervezetbe bevitt zsírsavak összetétele és minősége. Ugyanígy az egyes fogyasztott termékek glikémiás terhelése is. Többet eszünk, és sok egyszerű cukrot, valamint egészségtelen transzzsírokat viszünk be. Emellett az étrendünk túl kevés rostot tartalmaz, és általában kedvezőtlen a nátrium és kálium aránya. Az is megemlítendő, hogy sok olyan terméket fogyasztunk, amelyek túlsavasítják a testünket, ami megzavarja a sav-bázis egyensúlyt. Az utolsó kirakós darab a modern élelmiszerek energiasűrűsége. Olyan termékeket eszünk, amelyek sokkal kalóriadúsabbak, miközben alacsony a súlyuk. Hosszú távon ez túltápláltsághoz vezethet, és növelheti az elhízás kockázatát. Érdekes módon mindezek a tényezők jól jellemzik az úgynevezett „nyugati étrendet”, amely a gyors életmód és a világ nagy iparosodásának eredménye. Erősen feldolgozott élelmiszerek, túl sok só az étrendben, kevés gyümölcs és zöldség fogyasztása, valamint alacsony fizikai aktivitás sajnos a kor jelei.
Tényezők, amelyek civilizációs betegségekhez vezethetnek – tőlünk függetlenül
Bár a civilizációs betegségek megjelenése elkerülhetetlenül életmódunkhoz kötött, több olyan tényező is van, amely kívül esik az irányításunkon, de okozhatja őket. Az első és messze legnagyobb hatás a belélegzett levegő minősége. Nem titok, hogy különösen a városokban nem túl jó minőségű a levegő. Miután évekig ilyen szennyezett levegőt lélegeztünk be, számos betegséget kaphatunk. Jelenleg különböző tüdőbetegségek előfordulása növekszik. Természetesen ezeket leggyakrabban a dohányzással hozzák összefüggésbe, de az aránytalanság nem olyan nagy, mint néhány évtizeddel ezelőtt. Egy másik tényező az állandó és krónikus stressz. Az igazság az, hogy sokféle módja van a kezelésének. Ráadásul mindannyiunk immunrendszere más, ami nem változtat azon a tényen, hogy nagy hatással van az életünkre. Végül emésztőrendszeri betegségek is kialakulhatnak, mint például hasi fájdalom, gyomorfekély, hasmenés és hányás. Emellett rontja a hangulatunkat és jelentősen befolyásolja az idegrendszer állapotát. Felelős lehet depresszió és más idegrendszeri betegségek kialakulásáért is. Érdemes megemlíteni a génjeinket is. Sajnos ez az egyik olyan tényező, amelyre gyakorlatilag nincs befolyásunk. Természetesen genetikai hajlamokról beszélünk bizonyos betegségek kialakulására. A legjobb táplálkozás vagy nagyon aktív életmód sem segít ilyenkor. Azonban nem érdemes elkeseredni, mert gyakran egy megfelelő aktivátor szükséges a betegség vagy tünetei megjelenéséhez. Jó példa erre a 2-es típusú cukorbetegség, hiszen még genetikai hajlam esetén is jelentősen csökkenthetjük ezt a kockázatot például egészséges életmóddal.
Összefoglalás
Bár sok tudományos elképzelés szerint a civilizációs betegségek örökre velünk maradnak, nem érdemes elkeseredni. Emlékeznünk kell arra, hogy bár vannak olyan tényezők, amelyekre kevés befolyásunk van, létezik a dolog másik oldala is. Mindezek az állapotok, kezdve az elhízással, nem mások, mint napi döntéseink eredményei. Nagyban tőlünk függ, hogy megbetegszünk-e vagy sem. Ezért érdemes megváltoztatni az életfelfogásunkat, felismerni a veszélyeket és megtanulni együtt élni velük. A helyes táplálkozás és a testmozgás a sikerünk fele, ha nem több. Fontos, hogy tudatában legyünk ezeknek a veszélyeknek, hiszen mindig könnyebb védekezni valami ellen, amit jól ismerünk.
