Tartalom:

• Mit jelent a szuperétel kifejezés?
• Kókuszolaj
• Goji-bogyók
• Kutatás a Goji-bogyókról
• Ellenjavallatok

Az emberiség mindig is új anyagokat, ásványi anyagokat és tárgyakat keresett, hogy életünket magasabb szintre emelje, növekvő fogyasztói igényeket elégítsen ki, vagy azt az érzést keltse, hogy a helyes döntést hozta meg. Az egészséges életmód növekvő népszerűsége sem különbözik ettől. Ez kétségtelenül nagyon pozitív trend, de vannak szélsőségek is. Fontos szem előtt tartani, hogy mindenhol, ahol egy termék népszerűvé válik, mindig akad valaki, aki pénzt próbál keresni vele, és meggyőzni a fogyasztókat arról, hogy az ő terméke a legjobb – de vajon tényleg az? Erről fogunk ma beszélni.

Mit jelent a szuperétel kifejezés?

A „szuperétel” viszonylag új kifejezés. Olyan természetes eredetű élelmiszereket jelöl, amelyek feldolgozatlanok és tápanyagokban gazdagok, és amelyek mennyisége és tulajdonságai jótékony hatással vannak az emberi szervezetre. A kifejezést először 1998-ban használták a Nature Nutrition szaklapban. A cikket Aaron Moss úr adta ki. A kifejezés gyorsan elterjedt, és egyre szélesebb körben használt fogalommá vált. Megjelent újságokban, magazinokban és cikkekben, amelyek célja az egészséges táplálkozással és életmóddal kapcsolatos ismeretek bővítése volt.

A szuperételeket erősen összekapcsolják a divattal, ezért a szószólók által szupernek tartott és megengedett termékek listája dinamikus és folyamatosan változik. Új termékek kerülnek fel, másokat törölnek. Sok lista ugyanazokat a termékpéldákat tartalmazza, amelyekhez egyedi tápértéket tulajdonítanak. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az összes ilyen kifejezés alatt említett termék rossz vagy valójában káros lenne. Semmi sem áll távolabb az igazságtól! Valójában vannak olyanok, amelyek jelentős pozitív hatással vannak egészségünkre, de ebben a cikkben két népszerű termékre koncentrálunk, amelyeket szuperételeknek neveznek. A kutatás alapján kiderül, hogy nem feltétlenül olyan egészségesek, mint a gyártók állítják, vagy hogy egészségügyi előnyeik csak nagyon nehezen ellenőrizhetők.

Kókuszolaj

Sokan bedőltek a hozzá kapcsolódó marketingüzenetnek, és a finomítatlan olaj nagy népszerűségnek örvendett. Csodálatos termék, alternatíva más olajok helyett, és lenyűgöző hatás a koleszterinszint csökkentésében. Ismerős? Sajnos egyáltalán nem így van, sőt, ellenkező hatást is kiválthat. Az American Heart Association (AHA) 2017-ben végzett felmérése szerint az Egyesült Államok polgárainak majdnem 72%-a pozitív egészségügyi hatást tulajdonított ennek az olajnak. Az étrendtanácsadók körében azonban csak 37% volt ez az arány, ami jól mutatja a mai marketing- és reklámtevékenységek hatékonyságát.

Ahogy nőtt az érdeklődés a kókuszolaj iránt, egyre több kutatás kezdődött egészségügyi előnyeiről és potenciálisan negatív tulajdonságairól. Kiderült, hogy a kókuszolaj akár 90%-ban telített zsírsavakat tartalmaz, bár növényi olajról van szó. Ezt figyelembe véve ugyanolyan egészségtelen, mint a sertészsír, ugyanakkor azt is megállapították, hogy az olajban lévő telített zsírok szerkezete eltér a tipikus állati zsíroktól. Ez azt jelentheti, hogy nem emeli az LDL-szintet ugyanúgy, mint a fent említett sertészsír, de mégis potenciálisan hozzájárulhat az érelmeszesedés és más szív- és érrendszeri betegségek kialakulásához.

A kókuszolaj közepes láncú zsírsavakat is tartalmaz. Ezek különlegessége, hogy a bélben felszívódnak, és közvetlenül a vérkeringésbe jutnak, különösen a portális keringésbe. Különösen felszívódási zavarokkal és bizonyos neurológiai betegségekkel küzdő betegeknél lehet terápiás hatásuk. Ezen túlmenően ezek a zsírok először energiafolyamatokra használódnak fel. Azonban nemcsak pozitív hatások tulajdoníthatók neki, mivel más közepes láncú zsírokat is tartalmaz. Az Intézet továbbá rámutat, hogy ez az olaj más növényi olajokkal ellentétben csak nagyon kis mértékben növeli a „jó koleszterin”, azaz a HDL-frakció mennyiségét. Tagadhatatlan, hogy a kókuszolaj valóban pozitív hatással lehet egészségünkre, de biztosan nem hibátlan termék, és a testünkre gyakorolt hatásainak kutatása még nem fejeződött be.

Goji-bogyók

Egy másik termék a listánkon, amelynek hatékonyságát kissé túlértékelik. A goji-bogyók egy farkasbogyó nevű bokron nőnek, és bogyóikat évszázadok óta használják a kínai konyhában és a hagyományos kínai orvoslásban. Európában kínai csattanó maszlagként is ismertek.

Ezeket a gyümölcsöket különféle betegségek elleni gyógymódként és fiatalságelixírként reklámozzák. A napi ajánlott egészségügyi adag goji-bogyóból 10-20 gramm szárított bogyó.

Segítenek a fogyásban, javítják a vérkeringést és a szívfunkciót, erősítik az immunrendszert, és semlegesítik a szabad gyököket. Ezen túlmenően álmatlanság és magas vérnyomás esetén is ajánlják őket. Bevallom, ez tényleg nagyszerűen hangzik, nem igaz?

Kutatás a Goji-bogyókról

A goji-bogyókkal kapcsolatos kutatások főként Kínából származnak, és elsősorban ezeknek a gyümölcsöknek az antioxidáns hatásával foglalkoznak. Ezeken kívül nagyon nehéz más földrajzi régiókból származó tanulmányokat találni. Ezért nehéz megbízható információkat találni tápértékükről és hatóanyagaikról. Vannak források, amelyek a 100 g bogyóban található C-vitamin mennyiségéről tájékoztatnak, amely 30-140 mg között van, míg a hazai ribizli 177 mg/100 g. Ez tehát nem túl jó eredmény, és emlékeznünk kell arra, hogy ezeket a gyümölcsöket elsősorban magas antioxidáns-tartalmuk miatt nevezik „szuperételnek”.

A goji további összetevői, amelyek egészségügyi előnyeiért felelősek, a szacharid komplexek. Ezek közé tartoznak olyan anyagok, mint az arabinóz, xilóz és glükóz. Kutatások szerint a goji gyümölcsökben található poliszacharid komplex többirányú hatással van az emberi szervezetre. Hatását egészségjavítónak írják le.

Mivel a goji-bogyókat még nem kutatták teljesen, és az egészségügyi előnyös összetevők mellett olyanokat is tartalmaz, amelyek nem kívánt hatásokkal bírnak. A goji-bogyók dicsőítésén túl az utóbbi időben megjelentek vélemények káros egészségügyi hatásaikról is. Az étrendben fogyasztott mennyiséget semmiképpen sem szabad túlzásba vinni, mivel vannak jelentések állítólagos gyomorpanaszokról és hasmenésről túlzott fogyasztás után.

Itt mutatkozik meg az ellentmondás, hiszen egyrészt nincs sok megbízható tanulmány egészségügyi előnyeikről, másrészt a káros hatásokról sem. A legmegbízhatóbbak közé tartoznak a stuttgarti Kockázatértékelési Intézet német tudósainak vizsgálatai. Ezek azt mutatják, hogy ezek a bogyók a leginkább peszticidterhelt gyümölcsök közé tartoznak. Az összes minta vizsgálata után nem volt egyetlen olyan sem, amelyben az acetamiprid mennyisége, amely növényvédő szerként használatos, meghaladta volna a határértéket. Azonban a mennyiség nem volt elég magas ahhoz, hogy közvetlen egészségügyi kockázatot jelentsen.

Egy másik érdekes felfedezés a biológiai és ökológiai körülmények között termesztett bogyókat érinti. A vizsgált hét mintából kettő tartalmazott ilyen mintákat, de mindegyikben meghaladták a peszticid szabványt.

Ellenjavallatok

A goji-bogyók azonban egészségkárosítóak lehetnek olyan emberek számára, akik bizonyos gyógyszereket szednek. Ezek vérhígítók, azaz antikoagulánsok. A tudósok feltételezik, hogy a goji-bogyók gátolják ezen gyógyszerek felszívódását, ami a hatóanyag veszélyes felhalmozódásához vezet a szervezetben, és növeli a vérzés kockázatát. Azoknak, akik ilyen gyógyszereket szednek, semmilyen formában nem szabad goji-bogyót fogyasztaniuk – sem aszalt gyümölcsként, goji-lé, lekvárként, sem étrend-kiegészítőként.

Összefoglalva elmondható, hogy egyre több terméket neveznek „szuperételnek”. Gyakran divathóbort, néha marketingfogás, más esetekben valóban egészségjavító hatással van testünkre. Mindig legyünk óvatosak használatukkor, és vizsgáljuk meg, milyen veszélyeket rejthetnek magukban.